Hát igen. Itt vagyok a vonaton. Újra. Hihetetlen érzés visszajönni ide. Ahogy belépek a szobákba, elfog a nosztalgia érzés. És nem valami jó érzés. Igaz, tök jól éreztem magam mikor a saját viadalomkor voltam itt, de visszajönni ide… Valamiért görcsbe rándul a gyomrom. Nem szeretnék tömegbe menni, sem nyomasztó raktárrészlegre. Inkább egy olyan helyre vágyom, ami nagy, tágas, és ahol a fejembe a gondoltatok szabadon cikázhatnak. Az irányt a nagyterem felé veszem. Ahogy belépek a terembe, a lépésem visszhangozni kezd. Ahogy gondoltam: a nagyterem totál üres. Hát persze, hiszen mindenki kis raktárhelyekre ment, a szobájába, vagy valami más vagonba, mert azt hiszik ott egyedül lesznek. Pedig mindenki olyan helyekre megy, mert azt hiszik, mindenki máshova megy, és így összefutnak. Na jó, hagyjuk. Ez a szokásos ’Kiválasztott Gondolkodásmód’. Ha egyáltalán van ilyen.
Oly mindegy, a lényeg, hogy a nagyterem kihalt. A padló hófehér márvány, az embernek az az érzése támad, amint belép, hogy mindjárt beszakad a talpa alatt. A tapéta vörös, és apó minták vannak rajta, illetve a falon hatalmas ablakok adnak óriási fényt a vagonnak. A falakon képen csüngenek mindenféle ijesztő fejű vénembert ábrázolva. Kiráz a hideg, ha rájuk nézek, úgyhogy kibámulok az egyik ablakon.
Nézzük csak át agyban, kik is a kiválasztottak.
Első körzet; Igen, erre tisztán emlékszem, egy tündéri kis lány. Nagyon aranyos meg minden, sok támogatója lehet, de nem jósolok neki hosszú életet az Arénában. Hacsak nem fekete öves karate- bajnok vagy valami ilyesmi. Szegényke mint a nádszál… És önként jelentkezett mellé egy ugyanolyan életkorú kisfiú. Tisztára mint valami szerelmes nyálas film. Jaj, két elhagyatott sorsú 12 éves szerelmes pár… Egyem a szívüket. Nagyon cuki meg minden, a támogatókat tuti meg fogják győzni… De hát… Na mindegy, majd meglátjuk mire képesek.
Na most jön az én körzetem; Megan Bass egy meglehetősen csinos lány. Sok támogatója akadhat… Össze lehet hozni neki valamit. Mellé Ryan Andrew, egy vele egykorú srác. Ahogy elnézem őket, tökre összeillenek. Talán össze lehetne hozni azt a szokásos szerelmespáros- történetet. Na, mindegy még ráérek ezen agyalni.
Harmadik; Egy harcias szöszi kislány, aki csak azért jelentkezett, hogy láthassa a szerelmét… Te jó ég, asszem feljött egy kis hányás. Ez kész. Na mindegy, támogatók szempontjából ha belehúz neki is maradhat valami… Meg persze ha kap egy jó mentort. Akkor még meg is nyerheti. Talán.
Negyedik; Nézzük csak, itt ki is van?! Ja, megvan… Ismét egy szöszi. Idén jó sok szőkenőnk lesz… Hahaha…! Na jó, vegyük komolyra a témát. Támogatók szempontjából… Nézzük csak. Csinos, igen szemrevaló lány, de hát… Olyan… átlagos. Nem tudok neki semmi jót jósolni, olyan középosztályszerű, és talán egy jó sztorival ki lehet menteni élve az Arénából, de hát… Ő is olyan felejthető figura. Kár szegény lányért, olyan csinos… Csak fohászkodni tudok, hogy kap egy jó mentort, aki rendesen kikupálja.
Ötödik; Gwendolyn, egy csini lány. Nagyon elszántnak tűnik, de ő is elég felejthető. De ami az Aratásán történt… Kihúzták mellé a tesóját, erre jelentkezett helyette a polgármester fia. Na, ezen nagyon meglepődtem. Jó kis sztori, bárki kreálta, bár lehet, hogy csak spontán jött. Nem tudom, de ezt zabálni fogják.
Hatodik; Egy laza srác. Olyan ’Mindeni Kíváncsi Az Igazi Érzékeny Arcára’ típus. Vagyis én így ítélem meg. Ha lesznek támogatói, csak azért, mert föl akarják tépni ezt a laza, agyon unott álarcot és felszínre akarják hozni az igazi énjét. Majd nézzétek meg, ez lesz a csattanó, a fő attrakció, amikor az Arénában kiderül, hogy igazából milyen szenvedélyes meg ilyesmik… Vagyis… Legalábbis ha én ennék a mentora, tuti ezt csinálnám. Ez nagyon bejön a támogatóknak.
Hetedik; Egy kis csajszi, aki szintén elég felejthető figura, viszont azért meg tudná állni a helyét az Arénában. Ha nem lennének ilyen ’direkt katasztrófák’ az Arénában, tuti túl élné. De mivel szerintem a játékmesterek unalmasnak fogják tartani a jelenséget, rá fognak küldeni egy rakat mutáns ragadozót, amit nem fog túl élni szegényke. Hacsak nem neki is kitalálnak valami zabálnivaló sztorit.
Nyolcadik; Tesók. hát ezt be fogják kajolni, azt tuti. Úgy beeszik, mint a sicc. Gratu’ a főjátékmesternek, ez eget rengető ötlet. Ráadásul mindkettejük elég jó koordinációban van. Ha nem Nyolcadikosok lennének, simán elmennének hivatásosoknak.
Tizedik; Egy szőke srác, nem sok jövőt tudok mondani neki. Nagyon helyes meg minden, de hát… Ha ilyen morcos, akkor nem sokat fognak kezdeni vele.
Tizenegyedik; Ruta, ’A Lány, Aki 12 évesen Nyert’ című téma. Mint egy drámafilm, komolyan mondom. A csaj nagyon ügyi, 12 évesen nyert, de ahogy a fejét nézem, nem nagyon hisz magában. Sőt, mi több, tudja, hogy meg fog halni, ami nem valami jó hozzáállás. Mondjuk igaza van, hiába hiszel magadban az nem fog segíteni egy tucat mutáns ragadozó ellen. Mert azok tuti, hogy nem könyörülnek meg rajtad, akárhogy imádkozol nekik.
Na igen. A Nagy Mészárlás is igen jól össze lett hozva. Izgis Viadalnak nézünk elébe. Csak gratulálni tudok a Főjátékmesternek. Jó lesz.
